fbpx

Suska: a mi pénzünk

A következő írás legfrissebb gondolataimat tartalmazza. Igazságom keresését sosem adom fel. Lankadatlanul haladok előre, s régi meggyőződésemet habozás nélkül bármikor kész vagyok sutba dobni egy újért. Nem zavar, ha eközben kisebbségben, vagy akár egyedül is maradok.

A tudás történelme számomra erről szól: mindenről, amit igaznak hittünk, később mindig kiderült, hogy hamis. Így haladtunk előre: hamisságról, hamisságra. S addig fogunk előrehaladni, amíg képesek és hajlandóak vagyunk feladni kiürült igazságainkat. Ezért ne csodálkozz, ha a most olvasottak gyökeresen eltérnek a tőlem korábban hallottaktól, és ha a jövőben valami teljesen másért hallasz lelkesedni.

Könyvem megközelítését valószínűleg elütőnek fogod találni a megszokottól. És ebből következően az ajánlott megoldás, kivezető út sem szokványos. Nem csatlakozom a kifelé mutogatók, bűnbakkeresők, a teremtés felelősségét másokra aggatók hangos táborához. Nem a hatalmi piramis csúcsán lévőket látom kulcsszereplőknek.

A jelenlegi helyzetért felelőst és számonkérhetőt egészen máshol találtam. Egyetértek Petőfivel, aki már igen régen rámutatott a lényegre, s néhány egyszerű, és örökérvényű sorát választottam könyvem mottójául:

Habár fölül a gálya,
S alul a víznek árja,
Azért a víz az úr!